Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvét - Az ünnepről, húsvéti hagyományokról

2013.03.25

 

 

Húsvét

 

  happy-easter-.jpg

 

 

 

A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a

keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a

tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.

 

Az ünnepről

 

A keresztény világ Húsvét ünnepének kialakulása a zsidó Pészah-hoz

vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását.

Az Ótestamentum szerint ekkor, az Egyiptomot ért tíz csapás közül az

utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden

elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban

bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így a Halál Angyala

őket nem bántotta. A Pészach ünnepének előestéjén fogyasztották el a

szokásos Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból

állt. Jézus a Gecsemáni kertben, letartóztatásának estéjén a Szédert ülte

meg, tanítványai körében fogyasztotta el a vacsorát is, amely azóta az

"Utolsó Vacsora" néven lett közismert. Ezen az estén adta őt át Júdás a

katonáknak a híres áruló csókkal. Miután Poncius Pilátus nem volt

hajlandó ítélkezni felette, a zsidó nép dönthetett, hogy Barabás vagy

Jézus részesüljön kegyelemben. Az emberek Barabást választották. Így

Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a

Golgota, vagyis a Koponyák hegyére, a zsidó Húsvét pénteki napján

megfeszítették. Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig

zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban temette el. A

barlang szája elé egy nehéz követ görgettek, Pilátus pedig őröket

állítatott, mert a jövendölés szerint a harmadik napon Jézus el fogja

hagyni a sírt. Másnap szombat, azaz sabbath volt, ilyenkor a

tízparancsolat törvényei szerint pihenőnapot kell tartani minden hívőnek.

A komoly előírások miatt családja és tanítványai csak vasárnap mehettek

el megint nyugvóhelyéhez. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és

a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították.

Két angyal ült a barlangban, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus

is.

 

A Húsvét minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó

ünnep. A tavaszi napéj-egyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét

követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.

(A napéj-egyenlőség minden évben kétszer fordul elő, tavasszal és ősszel.

Ezeken a napokon a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. A tavaszi

napéj egyenlőség után egyre hosszabbak lesznek a napok, míg az őszi

napéj egyenlőség után az éjszakák hossza növekedik.)

 

A Húsvét magyar neve arra utal, hogy régen, a 40 napon áttartó nagyböjt

után, mely Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére,

önmegtartóztatásra tanít, ekkor ettek először húst az emberek, "húst

vettek magukhoz".

 

A Húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, ma már

csak, a Húsvétvasárnapot és a Húsvéthétfőt ünnepeljük országosan.

Ezeken a napokon meghatározott ételeket fogyasztanak az emberek:

kalácsot, tojást, bárányhúst illetve sonkát.

A Húsvéthoz több szokás is tartozik, amelyek közül leginkább ismert a

húsvéti nyuszi hozta ajándék, (ez a városokból terjedt el, újabb keletű) és

a locsolkodás, ami nagyon régi, általánosan elterjedt szokás volt.

 

Húsvéti jelképeink eredete

 

Miért eszünk sonkát, mit jelent a pirosra festett tojás, miért a nyúl hozza

a tojást, és mi köze van ehhez a locsolkodásnak?.

A húsvét úgynevezett "mozgó ünnep”: bizonyára neked is

feltűnt már, hogy minden évben más-más napra esik. Ennek az

a magyarázata, hogy húsvét vasárnapja mindig a tavaszi

napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap

kell, hogy legyen.

 

A húsvét a keresztény vallás egyik szent ünnepe, eredeti

vallásos tartalma szerint ekkor a negyvennapos böjt véget értét

ünnepelték meg, valamint Krisztus haláláról emlékeztek meg. Nem

hivatalosan persze a tavasz és a természet újjáéledése is

összekapcsolódott ezzel az ünneppel, s ez leginkább a népszokásokból

derül ki, amelyekben a pogány, természetet köszöntő jelképek

egybeolvadtak a vallási tartalommal.

 

A húsvéti, illetve hímes tojás a húsvéti hagyományrendszer talán

legfontosabb eleme. Eredetileg a piros tojás jelképezte Krisztus vérét,

majd fokozatosan teret hódított a tojásfestés művészete, amelynek

következtében a legváltozatosabb minták is megengedetté váltak.

 

Hogy miért éppen a tojás? „Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a

sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját” – szól

az erre vonatkozó hasonlat. Lehetetlen persze nem észrevenni azt, hogy a

tojás a termékenységet is jelképezi, mi több, a tavasz eljövetelét: a téli

megpróbáltatások után a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig

tojni kezdenek. Megvan tehát a húsvéti kiscsibe eredete is.

A negyven napos böjt idején tilos volt a hús és a tojás fogyasztása.

 

A böjt végét ezért jelzi a füstölt sonka és a főtt tojás, és az ünnep neve is

a böjt végéről árulkodik: hús-vét, azaz, a húst már magunkhoz vehetjük,

megehetjük.

 

Az ünnep tavaszköszöntő, termékenységet szimbolizáló jellege a

locsolkodás és a festett tojás ajándékozásának szokásában is

megmutatkozik. Köztudott, hogy a locsolkodás eredetileg hideg vízzel

történt, nem pedig holmi illatos pacsulikkal, s azt a célt szolgálta, hogy a

lányok megszépüljenek, termékenyek legyenek.

 

A locsolkodó legények a népszokás szerint nem csoki nyuszit, hanem

hímes tojást kaptak.

 

Ma a legtöbben úgy tudjuk, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot,

amit többnyire szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez

hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. Ez az elképzelés német

eredetű, itthon a XIX. század eleje óta terjedt el. A kutatások szerint

egyszerű tévedésen alapszik a szokás: a tojáshozó császármadár, a

Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a

húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De köztudott az is, hogy a nyúl a

szaporaságáról híres állat, s mint ilyen, megint csak a tavasz beköszöntét

és a természet újjáéledését jelképezi.

 

A barka, azon kívül, hogy alakja határozottan emlékeztet a nyuszi farkára,

eredetileg azokat a pálmaágakat helyettesíti, amelyeket lengetve

üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A néphit

gyógyító erőt tulajdonított a barkának, ezért húsvét után is gondosan

megőrizték, leginkább valamely szentet ábrázoló kép háta mögé tűzve,

vagy az eresz alá helyezve, ami a villámcsapástól óvja meg a házat a

babona szerint.

 

 Németországban és az Egyesült Államokban fontos jelkép a tojásfa,

amikor is a barkát kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel.

Lengyelországban, ahol a barka nem nyílik ki húsvétvasárnapra, a nők

száraz virágokkal díszítik fel a faágakat, ezekkel vonulnak fel a

virágvasárnapi körmeneten.

 

A húsvéti bárány szerepe Magyarországon már igencsak eltűnőben van,

míg Európa már országaiban a bárányhús fogyasztása erősen kötődik az

ünnephez. A bárányok, akárcsak a nyuszik és kiscsibék, tavasszal jönnek

a világra, emellett a vallásos magyarázat szerint „Jézus Krisztus áldozati

bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért”. Ezért nevezik

őt Isten bárányának is

 

Húsvéti hagyományok

 

Mindjárt itt a tavaszi szünet, és vele együtt a húsvét is! Ismersz olyan

népszokásokat, hagyományokat, amelyeket ilyenkor szoktak tartani? A

tojásfestésről és a locsolkodásról már biztosan hallottál. De milyenek

vannak még? És ezeknek mi a jelentése? Nézzük csak!

 

Még egy-két nap, és jöhet a várva várt pihenés a tavaszi

szünetben. Ám, ne feledd a sok kikapcsolódás közepette, hogy

közeleg a húsvét is rengeteg hagyománnyal és népszokással!

 

Negyvennapos böjt előzi meg a húsvétot, Jézus

Ugyanennyi, ideig tartó böjtölésének és

Szenvedésének, emlékére. Ilyenkor az volt a szokás,

hogy a keresztények nem ettek húst, illetve voltak

olyanok, akik csak kenyéren és vízen éltek.

 

Negyvennapos böjt előzi meg a húsvétot, Jézus

Ugyanennyi, ideig tartó böjtölésének és

szenvedésének emlékére. Ilyenkor az volt a szokás,

hogy a keresztények nem ettek húst, illetve voltak

olyanok, akik csak kenyéren és vízen éltek.

 

A húsvét előtti pénteket hívjuk Nagypénteknek. Ez Jézus

kereszthalálának a napja. Ilyenkor a templomokban

passiójátékokat, az iskolákban pedig

misztériumjátékokat szerveztek, amelyben előadták

Jézus szenvedésének és halálának történetét.

 

A következő nap a Nagyszombat. Ezen a napon számos népszokás

létezett: tűzszentelés, vízszentelés és feltámadási körmenet. A

szentelendő tüzet a templom mellett gyújtották meg és végig is égették. A

megmaradt hamut az emberek hazavitték, és azon főzték az ünnepi

ételeket. Voltak, akik különleges erőt tulajdonítottak ennek a hamunak, és

ezért tettek belőle az állatok ivóvizébe, illetve szétszórták a földeken.

A vízszentelés a templom keresztvizének megszentelését jelentette.

 

És végül húsvét hétfőn történt a locsolkodás. Ez azonban

nem egyházi, hanem kifejezetten világi szokás. A férfiak

és a legények ilyenkor a lányos házakat körbejárva

tiszteletük jeléül megöntözték a lányokat. Ám régebben

nem kölnivel, hanem kútból húzott vízzel locsoltak.

Ezután a lányok, asszonyok megvendégelték a férfiakat

tojással és szalonnával. Szokás volt a legényeknek

locsolóverset mondani, amiért cserébe festett vagy írott

tojás járt. A piros tojás a szerelmes lány érzelmeit tükrözte, még

régebben viszont a vörös szín a tojáson Jézus vérét jelképezte.

Virágnyelven - úgy, hogy ne kelljen kimondani – fejezték tehát ki a

fiatalok az egymás iránti érzelmeiket.

 

A festett és kifújt tojások közül azonban nem mindet

ajándékozták el a lányok. A többit barkaágra

akasztották. Magyarországon ez az ág helyettesítette a

pálmaágat, amellyel Krisztust üdvözölték jeruzsálemi

bejövetelekor. Húsvét vasárnapján a barkaágat is

megszentelték, mert hittek abban, hogy így gyógyító

ereje lesz. Ez a növény ma is díszítheti Húsvétkor a

szobákat és a konyhákat.

 

Úgyhogy fiúk, lányok figyelem! Vigyétek tovább a még létező szép

hagyományokat! Lányok, fessetek tojásokat és díszítsétek fel a lakást! Ti

pedig, fiúk, ne felejtsétek el megöntözni a lányokat, nehogy

elhervadjanak!

 

 

 husveti-hagyomanyok.jpg

 

 

 

Tojásdíszítési lehetőségek

1.Festés

Ma már sokféle kiváló festéket lehet kapni a boltokban, ami megkönnyíti a

tojásfestést, érdemes azonban kipróbálni a hagyományos festési eljárások

közül is néhányat. Talán legismertebb a vöröshagyma héjával való festés.

A hagymának a száraz, színes külső héját kell összegyűjteni, jó sokat. A

festés alkalmával a hagymahéjra öntsetek vizet, szülői felügyelettel

forraljátok fel, és ebben a lében áztassátok az előzőleg keményre főzött

tojást, ami így barnás színű lesz. Minél tovább hagyjátok a festőlében,

annál sötétebbre szineződik a tojás. Száradás után olajjal vagy

szalonnabőrrel lehet fényesíteni.

 

2.Írott tojások

Kellékek:

 - kb. 5 cm vastag gyertya

 - festőlevek, papírtörlő

 -íróka, melynek házilagos elkészítése egyszerű.

Egy kifogyott reklám golyóstollat használjunk. A tollbetétből a fém hegyet kivéve a csöves vége felől gombostűvel benyúlva a kicsi golyót a hegyből ki kell lökni. Az így kapott csövecskét egy behasított, kb. 10 cm hosszú, ceruzavastagságú botba belekötjük vékony dróttal, és már kész is az íróka.

 

A munka menete:

A gyertya lángjába tartjuk az íróka hegyét, és átmelegítjük. Picit belenyomjuk a viaszba, és már írhatunk is. Általában a két hosszanti és az "egyenlítői" főköröket rajzoljuk meg először. Aztán már csak a fantáziánkra és kézügyességere van bízva a dolog.

Ha kész a viaszolás, beletesszük a tojást a festőlébe. A kívánt szín elérése után a viaszt el kell

távolítani. Ezt legegyszerűbben valami puha papírral lehet megoldani. A kész tojást óvatosan a láng fölé tartjuk, amíg a viasz megolvad, így könnyen le lehet törölni.

Szalonnahéjjal, zsírral fényezzük.

 

3.Karcolás

Az egyszínűre megfestett tojásra éles késsel mintákat karcolunk.

A boltokban lehet tojásfestéket kapni, de érdekességként közreadunk néhány természetes

alapanyagból készíthető festőlé receptjét.

Festőmályva virágok szárított szirmait a Herbária boltjaiban megvásárolhatjuk. A főzött lé piros

lesz.

Vereshagyma héja: A tömény, kihűlt főzettel barnáspiros tojásokat készíthetünk. Timsó

hozzáadásával gyönyörű napsárga színt kapunk.

A lilahagyma héja sötétbarnára fest.

Sárga színt kapunk vadalmafa vagy kerti almafa fiatal ágából és rügyéből. Ehhez is kell timsó

Fekete bodza zöld bogyóiból szép zöld színt nyerhetünk

Kék: Csillagvirág+ timsó

 

4.Rátét

Igen szép és különleges a csipkemaradékokkal történő díszítés. Rövidáru

boltban lehet vásárolni csipkéből készült keskeny díszítő szalagokat.

Ezeket egyszerű ragasztóval kell a tojásra erősíteni. Ez a technika

legszebben a festetlen tojáshéjon érvényesül.

 

5.Folton-folt

Ehhez a technikához hungarocellből készült tojásforma, egy éles kés, olló

és sok szép színes anyagmaradék szükséges. Anyukádat kérd meg, hogy

a hungarocell tojásba vágjon keskeny vonalakat, ezzel a tojást több részre

lehet osztani. A részek formájánál kicsit nagyobb anyagdarabokat vágj ki,

és ezek szélét -anyukád segítségével- nyomkodd a tojásba vágott

résekbe. Az anyag ráfeszül a tojásra, egyúttal bevonja azt. Így

különleges, időtálló tojásokat készíthetsz, ami a szobád dísze is lehet

amellett, hogy kitűnő ajándék a locsolóknak.

 

6.Viasszal írt tojások

Régi időkre tekint vissza és igen elterjedt volt a viasszal írott tojások

festése. Mivel nagyon mutatósak az ily módon díszített tojások, és a

technika szinte határtalan teret enged a mintáknak és a fantáziának, még

ma is nagyon kedvelt módja ez a hímes tojás készítésének. Elkészítéséhez

szükségünk lesz főtt tojásokra, amelyekre megolvasztott viasszal (vagy

gyertyával) íróka segítségével mintákat rajzolhatunk. Ügyelni kell arra,

hogy az olvasztott viaszt mindig melegen tartsuk, hogy folyékony

maradjon, és így könnyen fel lehessen vinni a tojásra. Nagyon vigyázzunk

magunkra és másokra, mert ha elcsöpögtetjük a forró viaszt, könnyen

megégethetjük magunkat. Készíthetünk klasszikus írókát (kb. 10 cm

hosszú ágdarab egyik végét behasítjuk kb. 2-3 cm-re, és egy kis réz

csövecskét erősítünk a hasítékba erős cérnával), de próbálkozhatunk más

eszközökkel is, mint például a tollbetét, hurkapálca, seprőcirok, stb. Ha a

mintákkal elkészültünk, akkor a festőlébe helyezzük a tojásokat. Ma már

készen lehet kapni különböző tojásfestékeket por, tabletta, vagy lap

formájában, amelyekből a használati útmutató alapján készíthetjük a

színes festőleveket. Ezekben hagyjuk állni a tojásokat egészen addig,

amíg már szépen, egyenletesen befogta őket a festék. Akkor kivesszük,

szárazra törölgetjük, és a felesleges viaszt lekapargatjuk róla. Ha ezután

még egy szalvétával át is dörgöljük, szép fényes tojásokat kapunk.

 

Húsvéti szokások más országokban

 

Finnország

 

Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek

nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani,

és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is

szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.

 

Németország

 

Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig

tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros

tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a

kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben

a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti

máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és

köszöntve a tavaszt.

 

Szicília

 

A kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát

hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt

eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária

gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják

neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra

Krisztussal.

 

Mexikó

 

Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól

Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének

utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét

vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását

ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket,

és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan

öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében

viselhettek.

 

Ausztrália

 

Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok

nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik

hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban

hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények

rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez

szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl,

ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét

szimbolikájában. Egy közös tulajdonságuk biztosan van: a hosszú fül!

 

Svédország

 

Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit

nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült,

cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét

előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet

kapnak.

 

Lengyelország

 

 Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik

a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosár tartalma is

sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne

piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A

vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora.

Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot

kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.

 

Bulgária

 

A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik

körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a

templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak

ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise

után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához

csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után.

Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

 

Wales

 

Régen nagypénteken (wales-i neve Y Grolith) állítólag minden

tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket,

lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így

nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig

szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat

gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött

Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy

legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.

 

Amerikai Egyesült Államok

 

 A kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy

kosárba kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem

szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot.

Állandó szimbólum náluk a kereszt, amely minden évben megjelenik.

 

 

husvet.png